Táguló orrlyukakkal lélegzi be a ló a szél hozta szagokat. Habár a ló szaglása nem annyira fejlett, mint a kutyáé, az emberénél azonban jóval érzékenyebb orra van, amely a legkisebb szagingert is világosan felfogja.

A szagló- és ízlelőérzék alkotja a ló ellenőrző rendszerét. Ez a rendszer különbséget tesz az ismert és az ismeretlen között, megállapítja, mi az ehető, és mi nem, milyen minőségű a víz, amelyből a ló inni akar.

A szaglóérzék

Új környezetben

A ló kitűnő szaglóérzékével minden ismeretlen dolgot megvizsgál. Ha például új istállóba kerül, beszagol minden szegletbe, hogy alaposan megismerje új környezetét.

A barát és az ellenség megkülönböztetése

Minden élőlénynek, akár ember, akár állat, jellegzetes testszaga van. A lovak pontosan meg tudják különböztetni az egyes szagokat, és már messziről felismerik, hogy barát vagy ellenség közeledik-e. Üdvözléskor a lovak kölcsönösen megszagolgatják egymást.

A szag fontos szerepet játszik a kanca és a csikó kapcsolatában is. A szülés utáni első kontaktus alkalmával az anya pontosan megjegyzi gyermeke szagát, így attól kezdve gond nélkül meg tudja különböztetni a ménes többi csikójától. Az egy csoportba élő állatok együvé tartozása szagokban is megnyilvánul.

A kémiának ülnie kell

A lovak természetesen ismerik a mi szagunkat is. Kellemesnek vagy kellemetlennek érzik. A ló és lovasa közötti összjáték nem működik, ha a ló nem bírja a lovasa szagát. A parfümöket a lovak egyáltalán nem kedvelik.

Szabad kifutón: higiénia és felségterület

A lovak nagy távolságokból is észlelik a szagokat. Egy csődör már 600-800 felismeri egy sárló kanca szagát. Kifinomult szaglóérzékükkel a nagyon távoli itatóhelyeket is gond nélkül megérzik.

Egy ló sohasem legel lóürülék közvetlen közelében. Így kerüli el, hogy bélparazitákkal megfertőződjön.

A szagok a felségterület kijelölésében is szerepet játszanak. Felségterületük határát a lovak lócitrommal és vizelettel jelölik ki, hogy az idegen lovakat távol tartsák saját területüktől. Ezek az illathatárok a lovak számára épp olyan nyilvánvalóak, mint az emberek számára az útelzárás.

Az ízlelőérzék

A ló elsősorban illata, másodsorban íze szerint választja ki táplálékát. A ló orra és szája körül különösen érzékeny tapintószőrök találhatók, ezek segítségével el tudja dönteni, mit egyen meg és mit ne.

Az ínyenc

Ha a lovak elemezték a szagot, ízük szerint is osztályozzák táplálékukat: édes, keserű, savanyú vagy sós. Bár szükségből megeszik a keserű eleséget is, nem túlságosan kedvelik. Egyértelműen inkább az édes ízekhez vonzódnak.

Ennek ellenére nem szabad kockacukorral kínálnunk őket – ugyanis a cukor, csakúgy, mint nálunk, embereknél, fogszuvasodást okozhat. Sárgarépa és alma ellenben bármilyen mennyiségben adható.

Mérgező növények

Az ízlelőérzék létfontosságú a ló számára: már csikóként megtanulja ízlelés útján felismerni a mérgező növényeket. Azoknak a lovaknak az estében azonban, amelyek nem vad terepen nőnek fel, ez az ösztön nem mindig olyan jól fejlett.

Ne hagyjuk, hogy lovunk akármilyen növényt megegyen – különösen ébernek kell lennünk a tűlevelű fák között. Néhányuk halálos mérget tartalmaz. Mielőtt a lovakat a legelőre eresztenénk, a területet végig kell járni, és a mérgező növényeket ki kell irtani.

Forrás: Atlasz Kiadó: Gyűjthető lovaglás kártyák