Vaskos, mint egy mackó, és hihetetlenül erős – ezek a tulajdonságok teszik a shetlandi pónit gyermekhátaslónak alkalmassá. A póni barátságos, de azért akaratos és ravasz is, úgyhogy az ifjú lovasoknak nincs vele mindig könnyű dolguk.

A shetlandi pónik története

A shetlandi pónik hosszú ideig Észak-Skócia rendkívül zord vidékén, illetve az előtte fekvő szigeteken éltek, ezért esetükben az eredeti faji jegyek különösen jól fennmaradtak. A Brit-szigeteken élő síksági és hegyi pónik nagy családjához tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy szívós, erős testalkatúak, és a zord természetben eltöltött időszak révén kivételesen jó az alkalmazkodó képességük.

Vének, mint maga a föld

A ló elődei sok ezer évvel ezelőtt éltek ezeken a tájakon, még mielőtt a Brit-szigetek az utolsó jégkorszak idején leszakadtak volna az európai kontinensről.

Körülbelül ezer évvel időszámításunk előtt, a bronzkor idején építették az emberek az első csónakot, amelyek elég nagyok voltak, hogy állatokat szállítsanak bennük. Ez időtől kezdve valószínűleg más lófajtákat is szállítottak Skandináviából a szigetekre. Az első shetlandi pónik ereiben feltehetően a tundrákon élő pónik véréből is folyt valamicske. Később a vikingek erős pónijaival is keveredtek.

A bányában

A 19. században számos férfi, nő és gyerek dolgozott a kőszénbányák mélyén. A bányában végzett női és gyermekmunkát azonban hamarosan törvénnyel tiltották meg. Ettől kezdve a shetlandi póni lett a bányászok szomorú szövetségese. Nemritkán már hároméves korában a bányába került, és csak a halál szabadította meg onnan. A Shetland-szigeteken sokféle más munkát is végeztek, például hordták a tüzelőnek való hínárt és tőzeget.

Gyerekek hátasa

A shetlandi pónit korábban teherhordó és vontató állatként használták. Még felnőttek is lovagoltak rajta. Az évszázadok során Skóciából Nagy-Britanniába és Európába került. Kis termete miatt a gyerekek közkedvelt hátaslova lett.

A shetlandi póni ma

A shetlandi pónit ma kizárólag hátas- és kocsihúzó lóként alkalmazzák. A világ számos országában megtalálható. A legtöbb shetlandi póni valószínűleg Hollandiában van, de az Amerikai Egyesült Államokban is közkedvelt.

Amerikai shetlandi póni

1885-ben egy Eli Elliot nevű férfi 75 shetlandi pónit vitt az Egyesült Államokba, Indianába. Alig három évvel később megalakult a fajta amerikai tenyésztőinek egyesülete, az első American Shetland Poney Club. Az amerikaiak megpróbálták a fajtát „feljavítani”, és a hackney pónikkal, valamint kis termetű telivérekkel keresztezték. Az amerikai shetland póninak ezért – dús sörényétől és ellenálló képességétől eltekintve – már nem sok köze van brit névrokonához. Ez az elegáns, sima szőrű és parádés járású állat nem igazán olcsó ló. A hámos póni kategóriákban állítják ki, ahol nagy súllyal esik latba a táncos, tetszetős járás. Az „akciós” járást a patkolással még jobban kihangsúlyozzák.

Amerikai shetland póni

Nem mindig könnyű meglovagolni

A shetlandi póninak általában jó természete van, még ha néha valóban szemtelen is. Mivel olyan kicsi, ritkán lovagolják tapasztalt lovasok. Ez megmagyarázza, hogy ez a kedves kis csínytevő néha alaposan megdolgoztatja a hátán ülő gyereket. A shetty nem túl alkalmas arra, hogy nyereggel a hátán lovagolják meg, és nyereg nélkül az ember nehezen tartja meg magát. Szerencsére meg lehet kapaszkodni a sűrű sörényben!

Faji jegyek

A shetlandi pónik valószínűleg már több ezer éve élnek az azonos nevű szigeteken. Hazájukban nagyon rideg éghajlatnak voltak kitéve, és barátságtalan vidéken éltek, ahol csak gyér táplálékot találtak. Állítólag télen, amikor hó fedte a tájat, még algákkal is táplálkoztak. A shetlandi póni ezért rendkívül igénytelen állat, és akkor is képes zsírtartalékot létrehozni, ha csak nagyon gyér táplálék áll a rendelkezésére. Igénytelenségénél csak óriási ereje nagyobb. Méreteihez képest a shetlandi póni a világ legerősebb lova!

Küllem

Zömök testalkatával, élénk szemeivel, gyapjas, puha szőréve és dús sörényével a shetlandi póni egy kedves plüssmackóra emlékeztet.

Feje kifejező, kicsi, csinosan formált fülekkel, széles homlokkal és rövid orral. Válla erőteljes, jó szögellésű, dőlt. A mar lapos. A hát rövid, és az ágyék széles. A sörénye rendkívül dús.

Lábai rövidek, patái kemények, és nagyon jó az ellenálló képességük.

Marmagasság

A marmagasságának nem szabad 107 cm-nél többnek lennie – a shetlandi póni ezzel a világ legkisebb lófajtái közé tartozik.

Szín

Minden színkombinációban előfordul, azonban tigriscsíkos nem létezik.

Jellem

Kiegyensúlyozott jelleme és bátorsága nélkül a shetlandi póni aligha élte volna túl a bányakalandot! Nagyon jó az alkalmazkodó képessége, és készségesen beilleszkedik a legnehezebb körülmények közé is. Azonban nagyon önfejű, sőt makacs is tud lenni! A shetlandi póni ugyanis rendkívül intelligens, és szívesen megtréfálja lovasát. Hámosként és cirkuszban is megállja a helyét.

Forrás: Lovaglás kátyák