Sokszor hall az ember elválaszthatatlan lovakról, vagy más lóbarátságokról, és a velük való bánásmód során megállapíthatjuk, hogy a lovaknak van saját akaratuk; egyesek láthatóan szeretik egymást, mások nem férnek össze. Hogyan mutatják ki a lovak rokonszenvüket vagy ellenszenvüket? Talán már mindenki hallotta a ló szívszaggató nyerítését, amikor pajtását elvitték a legelőről. Vagy látta azt a kitörő örömet, amikor visszatért. Emberi érzelmeket ugyan nem szabadna lovakra vonatkoztatni, de az bizonyos, hogy a lovak ki tudják fejezni vonzalmukat vagy ellenszenvüket.

A csordaösztön

Egy vadménesben a csordaösztön még nagyon erős. Minden ló engedelmeskedik önfenntartó ösztönének, és beilleszkedik a csapatba. Aláveti magát a csoport szabályainak, hogy ne zárják ki. Ha ugyanis ha leválik a ménesről és egyedül marad, könnyű zsákmányt jelent a vadállatok számára.

Kommunikáció

A ménes (a csapat) összetartozását állandóan erősíteni kell. A lovak halk nyihogással, valamint többé vagy kevésbé barátságos horkantásokkal kommunikálnak. Ezekkel a világos testbeszéddel kísért jelzésekkel közlik egymással, milyen helyet foglalnak el a ménesben. A lovak megszaglásszák, nyalogatják, harapdálják egymást, s játszanak egymással. A kölcsönös harapdálás vagy tisztogatás megszilárdítja két ló kapcsolatát.

Ismerjük egymást?

Minden ló ismeri a ménesben (csapatban) a többi ló hangját és szagát. A nem oda tartozó lovat ezáltal azonnal felismerik. És mindegyikük ismeri a helyét is a rangsorban. Egyes lovak nagyon jól megértik egymást, és majdhogynem egymásra „másznak”. Mások viszont inkább kimért távolságot tartanak.

Csordaösztön az istállóban

Az istállóban tartott ló csordaösztöne is megmarad. A ló számára a többi ló a legfontosabb. Az istálló lesz úgymond a csordája. Ha visszatér az istállóba, ismét biztonságban érzi magát sorstársai körében.

A rangsor

Annak ellenére, hogy a ló az istállóban csupán korlátozott kapcsolatokat tud fenntartani más lovakkal, ott is szilárd rangsor uralkodik. Egyes lovaktól tartanak a többiek. Ezek az állatok rendkívül dominánsak. Mások ezzel szemben nagyon barátságosan viselkednek társaikkal, nem hajlandóak a vetélytárs szerepére, azonnal behódolnak.

Az elválaszthatatlanok

Néha két egymás mellett álló ló barátkozik össze az istállóban. Egész nap egymás mellett állnak, és szagolgathatják egymást a bokszok rácsain keresztül. Ha pajtásuk ezután véletlen nélkülük megy ki az istállóból, hangosan utánanyihognak, és visszatérésekkor ismét örömmel üdvözlik. Néha olyan lovak is összebarátkoznak, melyek nem állnak közvetlenül egymás mellett az istállóban. Ha nyilvánvalóan kedvelik egymást, természetesen gond nélkül ki lehet őket vinni a legelőre.

Az ellenségek

Vannak azonban olyan állásszomszédok is, amelyek ki nem állhatják egymást, egyáltalán nem férnek össze. Nem hagynak ki egyetlen alkalmat sem, hogy felmérgesítsék a másikat, és a boksz falába rúgjanak. Minden pillanatot kihasználnak arra, hogy kimutassák ellenszenvüket. Evés közben különösen gonoszul tudna viselkedni egymással. A legjobb

őket szétválasztani, hogy ne álljanak közvetlenül egymás mellett.

Megmagyarázható-e a lovak közti barátság?

A két ló közötti vonzalom oka gyakran valamiféle különleges bizalmon alapszik. Hiszen ők ketten már évek óta ismerik egymást! Már régen egy istállóban állnak. Mások egy, a legelőn közösen töltött nyár alatt kötnek barátságot. Persze, pontos ismereteink még nincsenek a lovak barátságáról. Mindenképpen a szag fontos szerepet játszik benne.

A vonzalmat tiszteletben kell tartani

Ha nem is tudunk túlságosan sokat a lovak közti vonzalom és elutasítás okaitól, két lovat, amelyek nem szenvedheti egymást, sohasem szabad egymás mellé állítani a bokszban, ugyanakkor az egymáshoz ragaszkodó lovakat elválasztanunk. Aki jól ismeri a lovát, ezt biztosan soha nem tenné meg.

Forrás: Atlasz Kiadó: Gyűjthető lovaglás kártyák