Mint minden gerinces állatnak, így a ló testének vázát is a csontvázrendszer alkotja. A lónak természetesen ugyanúgy hét nyakcsigolyája van, mint az embernek, a zsiráfnak vagy a mezei egérnek. Az összesen 18 hátcsigolya a bordákkal áll összeköttetésben, és körülbelül a tizenkettedik-tizennegyedik hátcsigolya magasságában viseli a lovas súlyát.

A végtagok szabad részét úgynevezett kapcsolóöv fűzi a törzshöz. Az elülső végtagon a lapocka biztosítja ezt az összeköttetést, és a belőle kiemelkedő lapockaporc az első 12 hátcsigolyával együtt alkotja a mart. A hátulsó végtagot a törzzsel a medenceöv köti össze. Mivel a medencecsont a keresztcsonttal szorosabban kapcsolódik össze, mint a lapocka a hátcsigolyákkal, így a hátulsó végtag nem tud olyan szabadon mozogni, mint az elülső. A jobb és bal oldali medencecsont azonban csikókorban alulról még csak porcos összeköttetésben van egymással, és csupán a ló ötéves kora körül csontosodik össze.

Forrás: 100 jó kérdés a lovakról